Közös helyreállítási technika, Account Options

A londoni székhelyű hírügynökség kiemeli, hogy Cseh- Lengyel- Magyarország és Szlovákia közös helyreállítási technika a koronavírus-járvány következtében előállt válságból való kilábalás EU-finanszírozásával nem a nagyobb és gazdagabb tagállamokat kellene előnyben részesíteni, azoknak a kisebb országoknak a kárára, amelyek jól kezelték a járványt.

A megbeszélés témája az a millió eurós helyreállítási csomagterv volt, amely mind a 27 tagország számára megnyitna vissza nem térítendő, illetve kedvezményes hitelként folyósítandó forrásokat.

A Reuters megjegyzi: a négy visegrádi ország sokkal kevesebb fertőzéses esetet jelentett, mint a jómódúbb nyugati szomszédok, a gazdaságuk azonban súlyos recesszióval néz szembe a vírus elleni védekezés idején elrendelt lezárások miatt.

• A helyreállítási alappal lábalhat ki az EU a válságból Tweet Európa vezetői minimálprogramot hajtottak végre negyedik videó-csúcstalálkozójukon.
• Mi a teendő, ha a kar ízülete sérült
• Ha az ízületi gyulladást kell kezelni
• Ízületek duzzanata, mit kell venni
• Hivatali hirdetőtábla - Helyreállítási munkálatok - Oficiálna stránka obce Dvory nad Žitavou

Az uniós izületi gyulladások okai tervek értelmében viszont a legtöbb pénzt a járvány által leginkább sújtott Olasz- és Spanyolország kapná.

A harmadik legnagyobb összeg a lengyeleknek jutna, ami a Reuters szerint ezeknek a brüsszeli terveknek a korai támogatójává tette a varsói vezetést.

A Cseh Köztársaság és Magyarország — folytatódik a hírügynökségi áttekintés — kétkedőbb volt az uniós tervekkel kapcsolatban, mert kevesebb pénzt kapna, mint Németország, ahol sokkal alacsonyabb volt a halálos áldozatok száma, mint más nagy nyugati országokban, és ráadásul az EU legfejlettebb gazdaságának számít.

A visegrádiak közötti nézetkülönbségek csökkentek a lednicei találkozón, mert a csehek és a magyarok feladták az uniós tervek eddigi csípőfájás serdülőknél, és helyette a terv elvi keretein belül magasabb támogatási összegekre szóló követeléseket fogalmaznak meg — értelmezi a fejleményeket a Reuters.

Idézi Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki elmondta: Budapest ellenzi a nagy összegű kölcsönfelvételt, ami az EU tervének a magját képezi, de hajlandó beszállni, ha számára kedvezőbbek térdízület sérülés tünetei az elosztási arányok.

Uniós helyreállítási alap: szükségszerű a V4-országok összefogása

A Russia Today című orosz állami hírportál ugyanezt a kijelentést emeli ki a magyar miniszterelnök által mondottakból, és úgy fogalmaz: Orbán közölte, hogy hajlandó félretenni a kölcsönfelvétellel szembeni általános ellenérzéseit. A német sajtóban több cikk szól az európai menekültügyi politikáról, amelynek a megújítására régóta törekszik az Európai Unió — eddig mindhiába.

Korábban azt ígérték Brüsszelben, hogy húsvét után benyújtják az EU új menekültügyi és migrációs politikájára vonatkozó előterjesztést. Most már a pünkösd is elmúlt, és még mindig nincs határideje a tervezet közzétételének.

A katasztrófa utáni helyreállítási stratégia újragondolása

A bajor Süddeutsche Zeitung ból kiderül az is, hogy konkrétan mi a késlekedés oka: korántsem meglepő, hogy a tagállamok az Európába érkező menedékkérők közös helyreállítási technika a kérdésében nem képesek egymással megállapodásra jutni.

A lap betekintést nyert azokba a munkaokmányokba és levelekbe, amelyekből világosan kitűnik, hogy az egyes fővárosok továbbra is nagyon távol vannak a közös állásponttól.

A múlt héten Olaszország, Málta, Spanyolország és Ciprus közös dokumentumban követelte a kvóta alapú, kötelező elosztási mechanizmus bevezetését a most érvényes, úgynevezett dublini rendszerrel szemben, amelynek értelmében a menedékkérő ügyét annak az uniós országnak kell elbírálnia, ahol az illető először az EU területére lépett. Hét keleti uniós tagállam — köztük Magyarország — belügyminisztere azonban olyan közös levelet fogalmazott meg, amelyben élesen ellenzik a kötelező kvótákat, mondván, az bátorítaná a bevándorlást.

Hasonlóan elutasító álláspontra helyezkedett közös helyreállítási technika kötelező elosztási szisztémával szemben Ausztria és Dánia. E tekintetben tehát lényegében nincs új a nap alatt, annak ellenére sem, hogy Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság illetékes alelnöke — mint az a Süddeutsche Zeitung cikkéből kiderül — igyekszik átfogóbban és árnyaltabban megközelíteni a kérdést.

Egy rendezvényen arról beszélt, hogy az új menekültpolitikát háromszintes házként kell elképzelni: az alsó szint a menekültek származási országával való szoros együttműködés, a középső az EU külső határainak a védelme, a felső szint pedig a kérdés unión belüli rendezése, a tagállamok egymás közti szolidaritásának a jegyében.

Ahhoz, hogy a felső szint stabilitását biztosítani tudják, az alatta levő két szintnek is szilárdnak kell lennie — idézi a görög EU-bizottsági alelnököt a Süddeutsche Zeitung.