Fáj a test és az ízületek

Befagyott váll szindróma Befagyott váll szindróma A nem múló vállfájdalom hátterében sokszor komolyabb probléma áll egy szimpla húzódásnál, vagy a megerőltetésnél. A befagyott váll szindróma általános tünetei miatt sokszor húzódásként vagy ideggyulladásként kerül ellátásra, így van, hogy hosszú időbe a térd artrózisa egy mondat, mire felismerik a valódi betegséget.

Cikkünkből megismerheti a betegség tüneteit és a lehetséges kezelési módokat.

Mi az a befagyott váll szindróma? A vállízület az egyik legösszetettebb ízületünk, ami rendkívül sokféle funkciót lát el. Ínak, szalagok és izmok kapcsolódnak össze benne, ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület. Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ízfej beleillik.

Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük.

Izomgörcs kialakulása, nem csak sportolóknál

Az ízületi tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja. A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba. A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását. A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége. Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását.

A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét. Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját.

Izomfájdalom okai, kivizsgálása és kezelése - FájdalomKözpont

Mi váltja ki? Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az ízületet. Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani, mindenféle külső behatás nélkül jelentkeznek a tünetek.

A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb év közti nőknél, és bizonyos betegségek, például  cukorbetegség ,  pajzsmirigy betegségekilletve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki.

Mik a tünetei? A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés.

Befagyott váll szindróma – a szűnni nem akaró vállfájdalom oka

Legintenzívebben reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk. A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik. A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé.

Mit használok, ha fáj a térdem, vállam, csípőm vagy derekam?

Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni. Milyen a betegség lefolyása? A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható: Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva hónapig tart, intenzív fájdalom jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik.

Mozgásszervi fájdalomcsillapító kezeléstől várható eredmény

Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek következtében a beteg egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül. Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől számított Ebben az időszakban a fájdalom mérséklődik, de a mozgásterjedelem nem javul.

Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és fokozatosan visszatérnek a mozgások is.

• Koronavírus Izületi fájdalom Ősszel, télen a csapadékosabb, hidegebb időben, és az időjárási frontok esetén megnő az izületi fájdalomra panaszkodók száma.
• A kórkép hátterében elsősorban a központi idegrendszer fájdalom feldolgozó zavara áll.

Ez az időszak akár egy évig is eltarthat. Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1, év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent mozgásterjedelem.

Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára? Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben diagnosztizálják, hogy a fáj a test és az ízületek elmúljanak, és minél előbb visszanyerje a beteg az ízület mozgékonyságát. A diagnózis felállításához az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálattal, a panaszok és az anamnézis ismeretében, meg tudja állapítani a váll mozgásterjedelme alapján a befagyott váll szindrómát.

A gyulladás meglétének azonosítására és az eseteleges sérülések rotátorköpeny szakadás, ízületi kopás kizárására képalkotó vizsgálatokat MR ,  röntgen alkalmaznak. A befagyott váll szindróma kezelése általában konzervatív módon történik, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek vagy injekciók formájában. Emellett igen fontos a szakemberrel irányított  gyógytorna,  hiszen a bemerevedett testrészt sokszor csak manuális terápiával lehet újra visszaszoktatni a normális mozdulatokhoz.

Ez segít felgyorsítani és könnyebbé tenni az amúgy nagyjából 2 éves gyógyulási időt. A fagyott fázisban, amikor már a fájdalom mérséklődik, a mozgás gyorsabb visszanyerése érdekében műtéti úton is kezelhető a befagyott ízület.

A műtét után a fájdalom jelentősen csökken. A beavatkozás  váll artroszkópia  segítségével fáj a test és az ízületek, ahol minimálisan invazív módon, darab, 1 cm-es bemetszés mellett artroszkóp segítségével az ízületi tok és a környező szalagok állományában felszaporodott kötőszövet felszabadítására kerül sor.

Az operációt követően is elengedhetetlen a gyógytorna a mozgások helyreállításához.